A település története az 1400-as évek elejéig követhető vissza.

A népnyelv kastélyos falunak nevezte, mivel nagyságához képest sok úrilak épült a faluban.
Területe 1507 ha, melyből a belterület 85 ha, a talaj középkötött, mezőgazdasági művelésre alkalmas.

A bérművelés a jellemző, a településen helyben gazdálkodó szervezet vagy személy nincs. A lakosság száma 650 fő körüli, stagnáló tendenciát mutat, elsősorban a városokból történő visszaköltözések miatt.

A lakásépítések száma jelentéktelen, évi 1-2 lakás, elsősorban támogatások igénybevételével.

Római katolikus vallás a meghatározó, kis számban élnek evangélikusok is.

A kisebbséget a romák alkotják, arányuk 20% körüli, szinte teljes egészében munkanálküliek. A fiatalkorúak száma 150, az aktívkorúaké 300, a 60 év fölöttieké 200 fő.

Egycsoportos óvoda és alsó tagozatos  iskola működik a faluban.

Háziorvos és fogorvos Kálló és Erdőkürt községekkel közösen működik, védőnői ellátás ugyancsak.

Közlekedés Hatvan és Balassagyarmatra jó, Aszód és Gödöllő felé megfelelő, Pásztó felé egyetlen járat biztosított.

Kereskedelmi ellátás megfelelő, sok az aeljáró vásárló, elsősorban Hatvanba.

Kálló községgel közös fenntartáső intézmányeink vannak, úgymint Körjegyzőség ill. Általános Iskola.

A község két irányból, alsóbbrendű útvonalon közelíthető meg, legközelebbi vasút 16 km-re található.

Budapest mintegy 60 km-re található, autópálya felhajtás pedig 16 km-re Hatvannál.

A vízellátás megoldott, távvezeték biztosítja az ellátást a falu egész területén. A közműre a lakások 80%-a csatlakozik, az éves vízfogyasztás 15-16 ezer köbméter.

Folyákony hulladék kérdése nem megoldott, keressük a lehetőséget valamilyen társulási formában.

Szilárd hulladék lerakás a településen nincs, az elszállításra kerül, regionlis lerakóhoz csatlakoztunk, melynek kiépítése folyamatban van.

Gázhálózat a település egészén kiépítésre került, ugyanígy a telefon is.

Közvilágítás korszerősítése során energiatakarékos lámpatestek kerültek felszerelésre.

Településünk rendezési tervvel rendelkezik, megfelelő számú tartalék telekkel. 

A műemlékek száma a település nagyságához képest jelentős, viszonylag jó állapotban vannak, felújításuk megtörtént, közülük egy a Magyar Tudományos Akadémia épülete idegenforgalmi célokat is szolgál.

Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a tőle nem messze, Pest megyében lévő másik ÍTartsától. Ma azonban összefüggő erdős terület nem tartozik a településhez. A falu az Ilka-patak völgyében fekszik, amilynek forrása Kiar-puszta alatt található. A község közepén egy eliszaposodott vizű melegforrás van, amely a téli hónapokban sem fagy be. A környák két legmagasabb pontja /Erdőtarcsa két oldalán/ a Daróc és a Kopaszhegy. Természetvédelmi terület a Dabasi - Halász - féle arborétum. Az itt élő ritkaságok: amierikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezpstfenyő, magyar tölgy.

Régen a népnyelv "kastélyos" falunak nevezte Erdőtarcsát, hiszen ebben a kis községben több kastély, kúria is áll, amelyek ma műemlékek. 1870-ben épült a barokk stílusú Szent - Miklóssy - Kubinyi kastély, épülete ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. 

1820-ban klasszicista stílusban épült a Végh kúria, jelenleg magánlakás.

Szintén klasszicista stílusban a XIX. század második felében épült a Kubinyi - Márkus kúria, ma az iskolának és óvodának ad helyet.

Megtalálható a települsen Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye, amely látogatható.

1742-ben barokk stílusban építették a rmai katolikus templomot, amelynek tornyát 1903-ban építették hozzá.

A romantikus építészet ritka emlékei kozé tartozik a - fetehetően - Ybl Miklós által tervezett kiss méretű neogótikus evangélikus káolna, amely 1858-ban épült 2005-ben újították fel. Hozzátartozik egy harangláb is.

A falu központjában található a Millenniumi Emlékpark és a szabadtéri színpad, valamint egy kispályás focipálya.

További sportolási és szabadidő eltöltési lehetőség az MTA Alkotóházban található.